Abu Dhabi 1.

0

Tegnap késő este érkeztünk Abu Dhabiba, így kettő és fél napunk maradt, hogy megnézzük a várost. Igaz, már egyszer jártunk itt, amiről akkor is írtam. Ha szeretnéd elolvasni akkori Abu Dhabi-ról szóló beszámolómat, a következő linken ( a képre kattintva) megteheted:

Abu Dhabi

Két év telt el azóta, de mint tudjuk itt ennyi idő alatt nagyon sok minden változik, folyamatosan hatalmas építkezések folynak. (Lásd pl. a repülőtér)

Abu Dhabi városközpont felfedezése

Azt terveztük, hogy délelőtt szétnézünk a környéken, és mivel nincs messze a tengerpart lesétálunk oda is. Mint később kiderült, nagyon jó helyen sikerült szállást foglalni, hiszen a Novel Hotel Abu Dhabi központjában fekszik, ami a legjobb hely a város felfedezésére.

Találomra indultunk el, és pár száz méter után már a World Trade Centernél találtuk magunkat.

Akkor jöttünk rá, hogy előző alkalommal ide hoztak bennünket busszal a hajóról…

A World Trade Center

A jobb felső képen látható a komplexum legmagasabb tornya. Egy nagyon kedves helyi fiatalember, majdnem lehasalt a földre, hogy csináljon rólunk egy olyan fotót, amelyikbe (majdnem) belefért ez a torony.

Az épületegyüttes egy hatalmas bevásárló centrumból és három különböző toronyból áll. A legkisebb egy hotel, aztán egy irodaház (Trust Tower) és a legmagasabb, a 382 méter magas Burj Mohammed bin Rashid  lakóépület, ami Abu Dhabi legmagasabb, s egyben a legtöbb emelettel (92) rendelkező felhőkarcolója.

Eredetileg 2010-ben kellett volna átadni az komplexumot, de Abu Dhabi-t sem kerülte el a 2009-es nagy gazdasági válság, így az átadás 2014-re tolódott. Máig is ez a legmagasabb épület Abu Dhabi-ban.

Azoknak, akik szeretnek böngészni, itt van a lista, ahogy haladunk az időben, mi volt a legmagasabb épület Abu Dhabi-ban.

Elhaladva a az épület mellett, elsétáltunk a tengerparttal párhuzamosan futó széles, soksávos autóút mellett, de újraterveztünk. Mivel egyre melegebb volt, s nem hoztunk fürdőruhát, úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk. Egy ebéd és egy kis felfrissülés után, majd délután megyünk le a tengerpartra.

A mecset

Persze, közben rengeteg fotót csináltunk, és mily meglepő, szinte egymást érték a mecsetek is, persze ebből is örökítettünk meg bőven.

Ha már mecset, nézzük, mit is lehet tudni erről:
A mecset az iszlám vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered (a muszlim hívőnek ima közben többször is meg kell hajolnia). A mecset tehát a „meghajlás, leborulás helye”. Azokat a mecseteket, amelyek a péntek déli istentisztelet (szalát al-dzsuma) helyszínéül szolgálnak, nagymecseteknek, arab nyelven dzsámiknak (جامع, „összegyűjtő”) nevezik.
Illemszabályok:
Sok mecset van, főleg a turisták által gyakran látogatott országokban, amelyek nem muzulmánok számára is látogathatóak. Belépés előtt a cipőt le kell venni (odabent többnyire úgyis szőnyeg borítja a padlót). A cipőket a bejáratnál lehet hagyni, vigyázva, hogy egyik talpa se forduljon felfelé (az arab világban sértés a talpat személyek felé fordítani – Már sok mecsetben jártam, de ez számomra új információ volt!).
Az imádkozókat a hátuk mögött kell megkerülni, nem előttük. Egyébként úgy kell viselkedni, mint egy keresztény templomban (konzervatív öltözködés, halk beszéd.)
“Hazaérve” a hotelbe jól esett egy kis hűs, kint 35 környékén van, árnyékban… De, nem panaszkodom!

Irány Abu Dhabi Beach

Délután 4 óra körül ismét nekirugaszkodtunk, hogy lemenjünk a partra. Bár még mindig “jó” idő volt, most nem adtuk fel, annál is inkább, mert utána el akartunk menni a Datolya piacra is.

A gyönyörű, széles, homokos parton kicsit elidőztünk, és csináltunk pár fotót is. A legalsó egy panoráma kép a víz felől fotózva a várost.

A táblán, ami előtt álltunk, egy érdekes feliratot fedeztem fel, mégpedig “a public beach nyitvatartása: októbertől-októberig, 24 órán keresztül” – vagyis folyamatosan nyitva, ezt értem… de miért pont októbertől októberig ??? Azóta sem sikerült megfejtenem…

A Corniche Promenade

A homokos tengerpartól visszatértünk a tengerparti sétányra, a Corniche Promenadra, ami az egyik legkedveltebb hely a városban. A széles, pálmafákkal övezett sétány kiváló sétára, a mellette elkülönítve húzódó bicikliút pedig a kerékpárosoknak nyújt biztonságos haladást.

Mondanom sem kell, rengeteg fotót csináltunk, közben szép lassan ránk is alkonyodott. Az alsó sorban látható egy 19-es számmal jelzett terület, ami a sportolni vágyóknak ad helyet (pár száz méterenként lettek kialakítva 1-20-ig).
De nem csak helyet, hanem instrukciókat is, hogy az adott helyen milyen gyakorlatokat végezzünk… Nem is csodálom, hogy nagy népszerűségnek örvend… és természetesen mindez ingyen.
Útközben megcsodálhattuk a naplementét is:
Mire a sétány végére értünk – aminek a teljes hossza közel 18 km – már teljesen besötétedett.

A Datolya Piac

Pár száz méter után, néhány lámpás kereszteződésen átkelve már látható is volt a Zöldség -gyümölcs piac, benne a híres Datolya piaccal.

Ennek a meglátogatásával fejezzük be a mai napot.  Mielőtt közelebbről belevetjük magunkat a datolyák világába, az eladók unszolására megkóstolunk egy frissen felvágott kókuszdió levét. A jól lehűtött gyümölcsből igazán nagyon jól esett a hideg kókuszvíz.

Na, de térjünk vissza a datolyához, lássuk miért is olyan fontos az arab világban a datolya. Mint megtudtuk, ősidők óta kulcsfontosságú szerepet tölt be a közel keleti konyhában és a vendéglátásban, különösen a Ramadan idején. Az Egyesült Arab Emirátusokban több mint 400 féle datolya terem. A datolya nagyon magas tápanyagtartalmú, vitaminokban és antioxidánsokban rendkívül gazdag, természetes cukrokat tartalmaz, ami kiváló energiaforrást jelent. A Ramadan idején, amikor a napfelkeltétől napnyugtáig tartó “fast” időszakban (böjt) a muszlimok tartózkodnak az evéstől, ivástól, datolyát fogyaszthatnak, ami segít fenntartani a napi energiaszükségletet. A vásárlás mellett meg is kóstolhatjuk a finomságokat 🙂

Mi sem hagytuk ki! Ha lúd, legyen kövér – mi is vettünk az “óriás” szemű datolyából… isteni finom volt! Igaz, nekem egyszerre 1 szem elég is volt, olyan tömény, de el kell mondjam, egészen más, mint amit akár otthon, előre csomagolva eddig ettem.

Kellett is az energia, hiszen még várt ránk a visszaút. Természetesen ezt is sétálva tettük meg, Viszont végig gyönyörködhettünk a kivilágított városban.

Az utolsó fotón már az aluljáró látható, ami átvezet a széles soksávos parti autóút alatt, és innen már pár száz méter után el is értük a hotelünket. Jó nagyot sétáltunk, bőven meg volt a napi lépésszám!

Azt hiszem elhiszitek, hogy jó volt a hotelben belehuppanni a kényelmes fotelbe… Azért bekapcsoltuk a Tv-t, hogy nézzük, mi újság a nagyvilágban, és mit találtunk?

Teveverseny! De mitől futnak, hiszen sehol egy zsoké? Aztán kutakodtam kicsit. Állítólag automata, távolról irányítható fenék ostorozó noszogatja őket futásra. A gazdák a pálya mellett autókkal követik a “versenyzőjüket”, közben pedig “hajtják” is őket… Hát, ezt sem tudtam… Aki többet tud erről, szívesen várom az infókat!

Azt hiszem, ennél stílszerűbben nem is búcsúzhattunk a mai naptól…

Share

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.