St. Maarten – ahol a beach és shopping egyben van

2018. április 06.

Sint Maarten a Holland Királyság alkotmányos része, mint az egyik társult autonóm állam, a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010 januári becslés szerint 37 429 fő, fővárosa Philipsburg.

A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el. A térképen jól látható a sziget megosztása, illetve bejelöltem, hogy hol kötöttünk ki a hajóval. A fotókon pedig látható lesz, hogy ugyanabban a nagy öbölben volt az a gyönyörű part, ahol ezt a napot eltöltöttük.

Mind a szigetet, mind annak holland fennhatóság alatt álló részét még a 20. században is gyakran a francia St. Martin névvel jelölték. A holland terület neve hivatalosan 1937. április 1-jén változott (a holland helyesírási normától eltérően, nem kötőjellel írt) Sint Maartenre. A holland területre, a félreértések elkerülése érdekében, idegen nyelveken is rendszerint Sint Maartenként utalnak.

Első európaiként – ugye már meg sem lepődünk -, hogy Kolumbusz Kristóf érkezett a szigetre, amelyet Tours-i Szent Mártonról nevezett el. A szent ünnepnapja november 11., ez a nap a Szent Márton-szigeten nemzeti ünnep. A terület indián őslakosai Soualigának (Sószigetnek) nevezték földjüket. A sziget épp a hosszú hajóutakra szánt hús tartósítására használt só miatt volt érdekes több ország, köztük Hollandia és Franciaország számára. Manapság azonban már nem a só, hanem a turizmus a sziget legfontosabb bevételi forrása.

Az ország gazdasága teljes egészében a turizmusra épül. Amellett, hogy nyaralóhely, sok óceánjáró hajó megállóhelye is, így a szigeten tartózkodók száma nagymértékben ingadozik a kikötő hajók számának függvényében.

Érkezésünkkor már 2 másik hajó is volt a kikötőben, a mellettünk álló, másik “testvér” az Adventure of the Seas, és egy TUI (német) óceánjáró.

Sikerült innen is élőben bejelentkeznem.

St. Marteen szigete. Bővebb utibeszámoló a http://www.nagykati.hu/blog/karib-szigetek/ oldalon található, és ha tetszik, amit látsz és olvasol, oszd meg nyugodtan :-)#Karibszigetek #Cruise #Martinique #NagyKati #Befree #BigSmileTeam

Gepostet von Nagy Kati am Freitag, 6. April 2018

Aztán még egy fotó, ez tárult a szemünk elé a hajóról, aztán mi is követjük a sok kis “hangyának” tűnő turistát, akik már le is szálltak, és mennek a kikötő felé.

9 óra körül hagytuk el a hajót és 16:30-ra kell visszaérnünk. A kikötőben itt is zenével vártak bennünket, s innen visszanézve, látszik a három hatalmas luxushajó, igaz a TUI csak részben…

Itt a javasolt program az volt, hogy kis hajóval menjünk át az öbölbe, ahol gyönyörű strand van, nyugágyakkal, napernyőkkel – és hogy a “fáradt” turistának ne kelljen sokat gyalogolni, mögötte 2 utca, végig üzletekkel, itt van a “shopping” terület. Így aztán, ezen a szigeten nem kell választani, hogy vagy vásárlás vagy beach (tengerpart), itt kettő az egyben megtalálható.

A hajó jegyet – oda-vissza -,  7 €/fő árban, még a kikötőben lehetett megvenni, ami tulajdonképpen nem is jegy, hanem karszalag volt. Ezzel már mehettünk is beszállni.

Kis túlzással a beszállás tovább tartott, mint az utazás. 🙂 Perceken belül átértünk a partra, ahol rengeteg napozóágy várta a turistákat. Rövid tanakodás után, sikerült eldöntenünk, hogy hova telepedjünk le. Nagy volt a dilemma, még volt hely az első sorban, a víz mellett, ezek műanyag betétes ágyak voltak, viszont a második sorban az ágyakon még vastag kényelmes matrac is csábított bennünket! A kényelmesebbet választottuk. Természetesen ezekért is fizetni kell, 10 $/ágy, de 2 ágyhoz tartozik egy napernyő is… Lecuccoltunk és rögtön ki is próbáltuk, milyen itt a víz..

Na, meg persze gyönyörködtünk a látványban. Innen látható, hogy milyen közel voltunk a hajókhoz…

Míg pihenünk, megosztok veletek egy érdekességet, s bár mi nem mentünk el oda, de St. Maarten egyik különlegessége a repülőterének elhelyezkedése.

A sziget repülőtere, a Princess Juliana International Airport, Simpson Bay és Lowlands között fekszik. A repülőtér kifutópályája annyira közel van Maho Beach strandjához, hogy a le- és felszálló gépek,  a rövid kifutópálya miatt rendkívül alacsonyan – mindössze 35 méter magasan – repülnek. A tengerparti strand a különleges technikai látványosság miatt is népszerű hely a turisták és a repülőgép-megfigyelők (spotterek) körében. Bár a gépek keltette zaj és turbulencia nagyon erős, a strand éppen emiatt kedvelt helyszíne a turistáknak. Állítólag ez a világ egyetlen ilyen repülőtere… Sem az óriási zaj, sem a hatalmas turbulencia nem vonzott, nekem elég volt, hogy “átéltem” egy youtube videón.

Ennyi izgalom után, jöhet egy kis relaxáló vásárlás! Elsétáltunk egy kis nézelődős körútra, a nagyon szépen rendezett, áruikat csábítóan kínáló üzletek között. Rengeteg ékszer üzlet kínálja a gyémánt és a drágakövek garmadát, akár magában, akár valamilyen ékszerbe foglalva. Mivel ezek a területek adómentesek, így az – elsősorban amerikai – turistáknak kedvenc vásárló helyei.

De most, én is vadásztam, mégpedig még az első tengeri napon javasolt, DelSol üzletre, ha emlékeztek rá, St. Thomason lemaradtunk róla. Nos, a térkép szerint itt is van, és továbbra is szeretnék, egy fényre színváltós keretű napszemüveget. Elsősorban e miatt jártuk be a kis bevásárló utcákat.

A boltok dekorációi is különlegesek, hiszen ki kell tűnni valamivel a sok üzlet közül, illetve igyekeznek magukra vonni a figyelmet.

Végre, megtaláltuk a keresett üzletet és megvettem azt a szemüveget, amit magamnak elképzeltem. A mellett, hogy ilyenre vágytam (külsőleg), fantasztikus lencséje van, ha felteszem rögtön tisztábban látom a világot… 🙂 🙂 🙂

Ez a fotó, már visszafelé, a kis hajóról kiszállva készült. A személyzet “elkapott” egy szelfire, az új szemüvegben. 🙂

Hogy az italról is legyen szó, a sziget egyik nevezetessége, hogy itt nagyon olcsó (a többihez képest) a szeszes ital. Jeges, kis vödörben – csomagban – ajánlják, 5  üveg ital (sör vagy üditő) 10 $, melyet a jég órákig hidegen tart, így a napozóágy mellett is élvezhető a finom, hideg ital. Állítólag a töményre is vonatkozik, hogy nagyon kedvező árú, erről visszafelé meg is győződtünk.

A következő fotók már a búcsúzás pillanatai, ahogy mentünk vissza a hajóállomásra, ahol már kígyózó sor várt a kis hajóra. Ennek ellenére pár perc várakozás után már a hajón is voltunk.

Már jeleztem, hogy az olcsó italnak voltak jelei, ez különösen a kis hajón mutatkozott meg. Amikor reggel jöttünk, mindenki konszolidáltan, csendesen utazott, most egy kicsit más volt a hangulat. Nézzétek csak!

Két zeneszám sem ment le, s már ki is kötöttünk. Azért voltak, akik még a maradék pár száz méter utat a hajóig, felfrissítették egy kis itallal, így búcsúzóul.

Megint egy nagyszerű napot töltöttünk el. Ez volt az első kör utolsó szigete. Most 2 nap hajózás következik, vissza Fort Lauderdale-be. Itt az utasok (pár kivételével), búcsút mondanak, számukra véget ér ez az út. Szerencsére, mi maradunk és nemsokára indulunk a második körre.

Ha tetszenek a beszámolók, utazz velem továbbra is. Addig is a ma esti állatkánkkal búcsúzom. 🙂

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.